Kevves Minyájótok!

Az eképesztőjenn álszent Ruhacsinálló nevü szabógyerek, a vidékfejlesztési népbiztosságró irta a levelit a rögvalóság megtörténte végett, melybe szerepel óllálkodó szocalista képvisellő és a magántulajdom. Mermivót: aszongya ez a vidékelvesztési megbizott, hogyhát gyött az álnok és ráadásul Rátarti nevü gőgöss szocalista képvisellő titokba, sunyinn, mind a róka a kertek alatt, s fotózta az állami parasztot a bérett főggyin, de szerencsére futnija kellett, megkergetésbő kifolyólag. Mer ez a Dölyfös vagy mijenn nevü kévisellő le akarta fénképelni, hogyhát mizajlik a fődmutyi szempontyábó valami bérett állami fődönn. Szóva, a Kevélyessi képvisellő szerint ugyaniss egy ollyan fészerbe tartyák a tehent ottan, ami nem előirássos, szakatt és még a potyadékgyukat se horgyák rendessen halomba. Errő eszembejutott, hogy kimék a háztájiba és az unijóss szabájjnak megfelellőjen a bicskáva elvágom annak a fékegyelmü tyuknak a nyakát, amék a leghangossabban káráll már kora hajnalba, mer nagy a bele és ebbő kifolyóllag örökké zabána, de mos fordút a kocka, mer az én aranyom aszonta, tyukot főz. Bé es mentem az előirásokró mit se tudó kalyibába, ahon maaji napig szalmára tojnak a tyukok és ülőnn alszik a kokas és akkó bevégeztem a sorsát. A bicskát előirássossan a gatyaszáramba törőtem.

Na, de ez nem is ide tartozik, sokka inkább az, hogy eképzellem ennek az Önhitt nevünek a kinézetit, ahogyan fut, a többi puhány politikusfajtát es rá kén szoktatni erre, de mindazösszest, s akkó egyirányba fussanak, ha lehet, s meg se ájjanak odájig, ahonnan mán annyira se láccanak, hogy eképzeni se lehessen, mijaz a maszat a szemhatáronn, hőőő, na, jósten, csak nem egy csorda politikus egy előirássos ürrakettára űtetve, utba a Hód fele?

Na, de mindegy. A legnagyobb baj evve a fotósmutyival, hogy aszonta a vidéktesztellési misztérijumi ember, hogy a szocialista nem tutta, hogy itten a rettenetáverés, vagy rencerlátás, vagy rendbenvállás, vagy mi óta magántulajdon szempotyábó van alapozva mindenn, hogy eztet igy nem lehet csak ugy fényképezni, ami valakijé, s még csak valahova se megy. Evve el is vágta nállunk itt vidéken a sosevót ázsióját ez a misztérijumjátékoss, merhát mi jut eszébe legelsőbben es az embernek, hát a magánnyugij, minek nevibe es benne van, hogy magán, azaz, hogy magának semmi köze hozzá tisztet állam, de erre mégis fennhatósági törvényszóva evették. Ja, igaz, hogy végüllis erre épüll a demokrácija. Erre az evett magánpéndzre.

Na, meg, hogy tiszta Amerika lettünk. Merpédául, titokba fényképezett mutyi nemszámitt a hatócskaság előtt, pédáull egy törvénszékenn akár, vagy bárhol, mitse. Ahogyann az uj mondáss es tartya: Ólálkodva fotózott hülyeségnek ne nézd a mutyiját. Szóva, ha vót is valami kunkorodáss a folyamatok törvénnyes egyenesibe, mátó az es az igasság Csimborasszójára emelkedett, merhát két mutyis közű mámma a szocijalista mutyisra lehet jobban mutogatni. Elvijekbe ez akármikó megvátozhat. Persze, szerintem má sokájig nem fog. Talánn nem es baj, eztet nem tunni, de a britt tudósok má dógoznak a kérdéssenn. Szóva, annyi igaz, hogy akárki éngemet se fotózhatna, főleg nem illyen öreg politikusforma, mer egybő megmutatnám neki, hogy ez itten nem vénnek való vidék. Igaz, aki hülyeséget irkáll álszencségi szempontbó a magántulajdonró meg az agressziv elődök métatlan vidékpolitkájáró, vagy mirő- hijába igaz - azé annak es tunnák mutatni csuda dógokat. Csak mer politkus.

Na, simogassa kentek arcát az aranykalász, Gabikának mongyátok meg, hogy nagyapa maj hamarossan meglátogattya, maj ha kiződű végre itten az ujj ananászűtetvény, várja meg.

Üvözlette:

Báró Fődessi-Bérlegeltetéssy Vető Lajos

Amikó messze emész a buzafőd mellett, lácc a vetésbe egy kis titkos, lekordonzott talpalattnyi emlékhellyet, aholis annak idjénn éppen ottan simogatta a kalászt a Rákosi Máttyás, na, annak a cimén lehet irni.

Jónapotkivánok

Na, itten vidékre is akkó hát begyürüzött a vasúti katasztrófa, az egész falu arró beszél, hogy megen drágább leszen, ha gyorsvonatta ménk valahova világot látni, pédául a legközelebbi esztékába a hajnali vérvéterre, csak ide, alig kéccáz kilométerre, a városba, mer az egésségügyi ellátórencer is nagyon igasságossan lett kitanáva, de persze ez nem ide tartozik, maj megmondom máskó. Na, szóva, drágább leszen a gyors, nem azé, mer annyiva gyorsabb lenne, hanem mer a szeméjjvonat valami ollyan lassu, mind a sebesűtt tetü. Majmeg tegyem hozzá, a gyors, asse ugy dógozik, mind a gyehenna tüze háboru idejénn, mongyuk inkább ugy megy, mind más, szerencsétlen, elmaradott, buta kis országokba, vagy ebbe az elmaradott, tudatlan ejrópába mongyuk egy átlag sima vonat mén. Hisz nállunk egy vonatnak ollyan menetszélje van csak, hogy még egy főmagzott pitypang se kerű veszéllybe ha sinek mellé tanátt es nyőni. Legfejjebb annyi, hogy letapossák azok, akik arrafelé szoktak nézelődni kábellopás szempontyábó. Igaz, akkó legalább van oka a késéssnek.

Egyébkénd a teknikumi tanúmányajimra visszajemlékezve be kő lássam, ezek a mijejink itten eléggé többdimenzionálissak, ezek a vonatok, pédául névleg gyors, várva végtelen, haladva lassu, rendszerint kicsi, lekésve utóssó, árba első, menetrendileg késő. Még nem es oly régen vót ráadású, hogy hat képvisellő bérlete mijatt maga a Főnök szótt le a Sinbohóckodási Főigazgatóságra, hogyhát ejnye, fizessenek a képvisellők es többet a jegyér, de mostanra mán ejutottak odájig, hogy azé a dijákok meg az öregek meg ne. Na, de mindegy es, hiszen nállunk itten a faluba uccse áll meg a gyorsvonat, ráadású traktorra fődutonn gyorsabban elérek bárhova.

Na mindegy, az emeléssér bizossan kapunk cserébe valamit. Pédául zsufóttabb személlyvonatot, vagy lassab gyorsvonatot, ahogyann ez itthon szokott lenni. Eszembe jutott még,  mikó mútkor is vitt befellé a körzeti mebizottunk három ilyen gyanuss alakot, aszittem, áremelésrő döntő politikusok, de aztánn kiderűt, hogy egy másik rablóbanda.

Azér fura is nállunk ez a közlekedéss dolog, sose fogom megérteni, hogy a Liszdferemc repteret nékünk nem éri meg tartani, de mosmá kiderűt, hogy a németeknek se nagyonn, mer a felit elatták a kanadajiaknak. Egy kanadaji nyugdijjalapnak. Ezhogyjöttössze, nemtudom. Máshon a nyugdijalap reptért vesz, itthon meg azis tönkremén. Ha magyarok vónának, aszinném pénzmosás, persze, még kiderűhet, hogy hazánkfija ottan az igazgató… Szóva, ugy tünik, rálépett a párt nagyonn a közlekedésre, leszen itt még további árfejlesztés, mégaz ollyan biztos, mindahogy az ablakba hagyott kistévét ellopgyák ha nem figyesz.

Na, arcca akkó a vasút felé, hűccse kelmetek munkába verejtékess homlokát a gyorsvasut menetszélje.

Báró Menetrendessy Megfizethetetlen Lajos koronaherceg

Amottan, ahon a madár se jár, meg nincs bévezetve az áram, attó ke még kifele menni, ottan lakik az öreg bakter, annak cimin lehet irni.

Jóregget kivánok!

Na, amég kivótam a fődekenn ellenőrizni, hogy millyen kárt tettek a vetésbe a pockok, eterjett a hir, hogy a Figyeljél Ide párt, vagy melyik, ellopta a trafikokat a tősközönséges törzsközönség, legfőképpen a Szocilista Pár trafikvágyó barátjai elől. Magamba mondom, elmegyek, leelenőrzöm, hogyvanez nállunk, ami annál is inkább sem esett nehezemre, mer a trafik ott van a Sorompóssék kocsmájátó nem messze. Elindútam, szóva, az uj bekecset vettem fe, mer politikaji szintü földerittésheő az illik, meg hátha bevisznek méltatlanságbó, vagy hogymongyák mostanába, ha valaki beleüti az orrát a más kormánynak a dógába. Ugyismint blogol, kommentel, Lázározik, ilyesmi. Oszt akkó az uj ruha szebbenn mutat a vizsgállóbiró csizmájja alatt es.

Megyek, trafik bezárva, körülötte ottan buzgókodik valami gépekke meg marhanagy transzparenciális tábláva valamint egy kordonnal az öreg Sanyi, aki mind köztudott, nállunk itten a faluba a pártot viszi. Kérdem mivan. Mongya mivan: tennap értesűt legnagyobb meglepetéssére, hogy felső utasittásbó kifolyóllag megnyerte a trafikpályázatot, tehát eztán ő lesz itten a dohánybáró. A kordon arra köll, hogy bekericcse ötméterre a trafikot, mer azon bellül tilos dohányozni.

Na, kiültem akkó a kocsma terasszára, amatőr kiváncsiskodásbó, merhogy mesmeg szokok lefelé a cigarettáró. Látom, hogy collstokkal a hóna alatt szalajtya a fékegyelmü Lacikát az öreg, méregetnek fejvakarás, kiderűt, hogy a bódé tú közel van az iskoláhó. Gyött a bobket, akkó odébbnyomta három méterre a trafikbódét, annyi hijányzott az előirt távósághó. Megin akkó méregetés, kiderűt, mosmeg az óvodáhó lett túl köze. Bobket hazament, drága a kiállás, ugyhogy Sanyi báttya meg a pártbeli havergyaji kötélle körűhurkóták a bodegát, aztán hórukk, huzták kicsit főfele, a főucca iránnyába. Akkómeg a templomhó lett tú közel. Az öregnek má tolút a fejibe vér, mind akibe meginditották a turbót a motorpumpánn, verte a sapkáját a fődhő, collstok, mérőszallag, rohangálláss, fejvakaráss, s a névenn nem nevezhető miniszternek s baráttyajinak, s ezek felmenőjinek s utóggyajinak fennhangonn való méltatása becsületsértésig bezáróann. Odébrángatták, ott vót a buszmegálló, az megincsak nem vót jó, a polgári mesterhivatal mellett se lehet, akkó behuzták a főtér mögé, occse vót jó, mer ott meg e vagyon zárva a gyalogos közlekedéstő, amit az uj törvény sajnos megtított.

Kiderűtt, hogy akkora nagyon kicsi egy talpalattnyi sóhajtás az egéssz falu, hogy törvényessen nem is lehetne ehelyezni benne normálissan egy trafikot. Ekkor kitanáták: az öreg Sanyi főszót a misztériumba, ahonnan leküttek fénypostáva egy rakás pénzt, mer a mundér becsülete a fontosabb, abbó épitettek egy elkerüllő utat a patakhó egy tisztásra és akkó ottan lett megépittve a trafik, melybe maji napig setét tekintette ül az öreg Sanyi és hatalmass szerencséje feletti elkeserettébe még a dohányzásró es leszokott. Azé a pártba bemmaratt, kell a pénz, sok az unoka.

Na, ággya meg kenteket az enyhe tavaszi szellő, Miskának maj küdöm a fábó faragott királyfi iájpedre faragott verzióját, csak sokba van a postabéllyeg, győzze kivárni.

Üvözlette:

Báró alsó és felső Trafikáriussy Lajos De Cigarilló lovag

Amikó enéze a messziségbe a rónánn és látod füstőni a szemhatáronn azt a kis valamit, na, arra jár Mercédesszze a mesebeli gazdag trafikos, annak cimin lehet irni a válaszokat