Jónapotkivánok

Na, itten vidékre is akkó hát begyürüzött a vasúti katasztrófa, az egész falu arró beszél, hogy megen drágább leszen, ha gyorsvonatta ménk valahova világot látni, pédául a legközelebbi esztékába a hajnali vérvéterre, csak ide, alig kéccáz kilométerre, a városba, mer az egésségügyi ellátórencer is nagyon igasságossan lett kitanáva, de persze ez nem ide tartozik, maj megmondom máskó. Na, szóva, drágább leszen a gyors, nem azé, mer annyiva gyorsabb lenne, hanem mer a szeméjjvonat valami ollyan lassu, mind a sebesűtt tetü. Majmeg tegyem hozzá, a gyors, asse ugy dógozik, mind a gyehenna tüze háboru idejénn, mongyuk inkább ugy megy, mind más, szerencsétlen, elmaradott, buta kis országokba, vagy ebbe az elmaradott, tudatlan ejrópába mongyuk egy átlag sima vonat mén. Hisz nállunk egy vonatnak ollyan menetszélje van csak, hogy még egy főmagzott pitypang se kerű veszéllybe ha sinek mellé tanátt es nyőni. Legfejjebb annyi, hogy letapossák azok, akik arrafelé szoktak nézelődni kábellopás szempontyábó. Igaz, akkó legalább van oka a késéssnek.

Egyébkénd a teknikumi tanúmányajimra visszajemlékezve be kő lássam, ezek a mijejink itten eléggé többdimenzionálissak, ezek a vonatok, pédául névleg gyors, várva végtelen, haladva lassu, rendszerint kicsi, lekésve utóssó, árba első, menetrendileg késő. Még nem es oly régen vót ráadású, hogy hat képvisellő bérlete mijatt maga a Főnök szótt le a Sinbohóckodási Főigazgatóságra, hogyhát ejnye, fizessenek a képvisellők es többet a jegyér, de mostanra mán ejutottak odájig, hogy azé a dijákok meg az öregek meg ne. Na, de mindegy es, hiszen nállunk itten a faluba uccse áll meg a gyorsvonat, ráadású traktorra fődutonn gyorsabban elérek bárhova.

Na mindegy, az emeléssér bizossan kapunk cserébe valamit. Pédául zsufóttabb személlyvonatot, vagy lassab gyorsvonatot, ahogyann ez itthon szokott lenni. Eszembe jutott még,  mikó mútkor is vitt befellé a körzeti mebizottunk három ilyen gyanuss alakot, aszittem, áremelésrő döntő politikusok, de aztánn kiderűt, hogy egy másik rablóbanda.

Azér fura is nállunk ez a közlekedéss dolog, sose fogom megérteni, hogy a Liszdferemc repteret nékünk nem éri meg tartani, de mosmá kiderűt, hogy a németeknek se nagyonn, mer a felit elatták a kanadajiaknak. Egy kanadaji nyugdijjalapnak. Ezhogyjöttössze, nemtudom. Máshon a nyugdijalap reptért vesz, itthon meg azis tönkremén. Ha magyarok vónának, aszinném pénzmosás, persze, még kiderűhet, hogy hazánkfija ottan az igazgató… Szóva, ugy tünik, rálépett a párt nagyonn a közlekedésre, leszen itt még további árfejlesztés, mégaz ollyan biztos, mindahogy az ablakba hagyott kistévét ellopgyák ha nem figyesz.

Na, arcca akkó a vasút felé, hűccse kelmetek munkába verejtékess homlokát a gyorsvasut menetszélje.

Báró Menetrendessy Megfizethetetlen Lajos koronaherceg

Amottan, ahon a madár se jár, meg nincs bévezetve az áram, attó ke még kifele menni, ottan lakik az öreg bakter, annak cimin lehet irni.