Na, kevves felejim!
Ejött az idő, hogy amagyar fodball a magyar politika szintyére emelkeggyen. Avagy egy magyar futpallcsapat egyenértékü legyen pontossan egy tarisznya kiszáratt trágyáva. Biztossan avvan, hogy nem őtünk elég milijárd forintot beléjük, mostan ettő sértődötten nem tunnak má focizni, ugyám, biztossan kevés a péndz. Vagy még allehet, hogy a foci környékénn es ott ostobáskodó politkussoktó vették a pédát, ami politikába, fociba itthon egyaránd a következőképpen szokáss: nagy garra magyarázunk itthol, mind a kokas a szeméddombon, hogy mekkora nagy tejjesitménnye tojjuk a szekeret, öt, vagy mit öt, ötven agregátor se nincsen ollyan erőss, aztán megyünk, megcsapdossák a kis szánkat és akkó nézünk mind a kiscsibe az annya valahára.
Ugyhiszem, kicsive több stadijont kéne lépitteni, abba jobban lehet focizni. Nyilvánn a nálunk jobban jáccó albánok is ettő jobbak, ottan nyilván milijárdok költőttek el a lapdarugásra. Nem azér, mer a lábuk jár inkább és nem a pofájuk… A különpsék, hogy ők még jáccanak, mink má hazaódalgunk. Néha csodákozva halgatom, hogy méltánn ismeretlen Podgorica akárki valami balkáni országbó mennyire porrá verte valamék magyar bagázst.
Szóva, az gyött le, hogy amék biznisz környékinn sok politikus szimatol, onnan sok pénz is tünik el. A focistákró eszembe jut, mikó a félkegyelmü Lackógyereknek valahogy sikerűt ehitetnije magáró, hogy ért a villanyszereléshe aztán meg ment a vállvonogatáss, mikó az öreg Margitnéni a szomszéd uccába porszivózás keretébe szénné égésbő kifolyólag véglegessen békerűtt a nemzeti halotti anyakönyvezés rencerébe.
Tehát, elörre a nagy labdarugássi utonn, szerintem lekközelebb a gyermekétkeztetésbő kéne evenni valamennyi pénzt, mer ittenn a faluba is kéne ujj stadijon, legalább vóna egy szélvédett mező, ahová az érzkeny merinóji juhokat tunnám kihajtani kora tavassza, mikó még vizet fakaszt a szellő, s csipőssek a hajnalok.
Lehet megsértőnni, kevves focisták, de hátakkó, hétköznap nem kéne teli pofáva megmagyarázni, hogy mijér vélük ke megtőtteni a sporthireket, aztán meg mikó tenni kéne a dógukat, akkó meg vagy bundázás, vagy egy nagy nulla, meg a „szépenjáccottak a fijuk, megvót az akarat, de hát a széljárás, meg a csillagok állása” igy, meg ugy…
Errő eszembejut a pógármester, mikó emonta, hogy minde regge ingyen pálinka lesz, mer vanneki pálinkafőzdéje, aminek má nemzetközi szinten van az ismercsége és avva fog fővirágozni a falu, szóva agyunk össze egy kis pézet reklámra köll, de busássan megtérül, robog majd a gazdaság és a szomszéd pógármester meg jó pofáraesik. Aztánn kiderűt, hogy a nemzetközi ismercség annyit tesz, hogy eccer vót itt valami ukrán turista, aki rosszú lett a pálinkájátó… na, valami ilyen itten a foci, meg a politika.
Mongyák, ehhő a kéddologhó mindenki ért. Még én es biztoss. Nem lehet, hogy akkó a focistáknak kéne politikusnak menni, a politkussnak meg labdarugásba? Dehonnem. Rosszab nem lenne úccse.
Na, a gyepmeter ádássa legyen kentekbe. A gyereknek fábó faragtam egy focilapdát, aztat maj küdöm, Marikát csókolom, a lekközelebbi esküvőjjére má biztos emegyek, ha érdekel.Üvvözlette:
Alsó és Felső-Ballábassy Ólomjáró Lajos Gróf
Ahon a faluvége tábla van és akkó onnatró még emész eképesztőjjen messzire, ahova még a NAV se megy ki, az üveghegyen es tú, ottan lakik a teheccséges magyar focista, annak ciménn lehet válaszóni.
