Ez vót január elejin 9-én pontossan:
Üvvözlet réglátott felejim
Melyrégest hallottak mán felőllem, annál inkább es, mer gondókottam, hogymivel mostanság ennek a Bajergyereknek a dzsipózása a témma, ez veri fel még a nádonn alvó rigótt es, hát gondókottam akkó, mongyam, ne mongyam, mindegyi, úccseleszmás attó a világ. Hámer aszonygya ez a bajjer fiju, hogyhát ü nem úgy gondóta, hogy a dzsipók állatok, hanem ü az állatokra gondót, azokra, akik télleg gonoszul éllik az életüket, hogy na azokat köll kijirtani a Merkurra való fellövés szempontyából kifolyólag. Akkó gyönnek a többijek, hogy ő, meg, ej, hogy igy meg ugy monta, állatmind, aszonta, gyíkos egy tollu ember ez a bajjer, és atöbbi, ahogy ezek a _Gyurcsány Viktorék mongyák. vagy kikezek. Na, hát énszerintem, mint a Justicija istenasszony, ugyadnék igazat, hogy a serpenyő egyforma állásba kerüjjön. Azazhogy a serpenyő landojjon minkettőnek egyformánn a pofáján. Mer igaz, hogy, na mongyuk ki: ki kéne irtani az összes geci tóvajt a picsába, persze, kezdve a politikussal, meg az ilyenolyan fantomcégessel – (persze, nem ugy, mind nállunk, hogy a zőccséges Jani, aki sosincs a bóttyába, csak néha, mint a fantom, mer őtet biztoshogy megtanájja, aki keresi, a kocsmába, na mindegy – szóval azoktó kezdve, hogy szavamat ne felejcsem, a pedofilokon áttal az erőszakolókon átt a zsigerbő késtrántókig és a tóvaj bankárokigg bezárva mindenkit a Hódba kéne ferrugni a kurvannyába. Szerintem erre gondót a bajore, csakhogy az országos nagy híres színmagyar Vitzézhagymánsanyi Morti Biklóstó kezdve és kereszbe kasul megszikgyepüsödött múttunkbó fakadólag megértem a másikat es, hogy hát ebbő a magyar azé hajlamos jól félreérteni, azt valagon rugni mindenkit, előbb rugás aztán kérdezés formájába szempontbó kifolyólag. Ez hát érthető, hogy rájugrik az ilyen bajerfélére a gyurcsányviktorferenc, vagy melyikek. Csak hát, egyik se szimpatikus nekem, ebbő az állandóan pocskondijázó se, meg a problémát örökké férreértő másik se, akinek könnyebb leugatni eccigányozót, mind megódani a többi gondot mócceressen, akárha az ő elveji szerint, melyekke amugy naggyábó egyet is értenék, ha nem vón csak duma megette, meg a töketlenkedés állandójann. Mer pédául ott vót nállunk a Szegecses Gazsi, akitű igen kitünő lovat vette a Dezső sogor, azóta is annak a lónak a karámjáná vedelik a pálinkát maj minden nap, mer abba meg az a jo, hogy szomszédságra hivatkozóllag áttalhínak engem is. Aztakkó ottva az a Rezes gyerek, amék ellopta a rotakapát, asztakkó meg lett kérdezve tűlle seggberugás áttal és akkó megmonta kinek atta el, azt anná még meglett szerencsével és néhány kijütött foggal egybekötve. Há ilyen ez. Nem feketefehér, mint a mikijegér…
Na, csókollom kenteket az urjézus nevébe (zsidó vót, csak ugy mondom)
üvvözlette:
Grof Lajosházi Fekete úr,
Innet, a hon a rezgőszfejü pistabánál köll befordúni, annak az uccájának a végin a férrenézési főelőadó amerre lakik, a keresztuti álszentkereszten tull.
Ez vót február elsejénn:
Kevves harcostársak, felejim!
Irom levelem innet, a tizmilijó szabaccságharcos hazájábó. Mermosmeg mit tanátak ki sunyiba a nemzetiszin szalagba bujtatot herék ottan a parlamendbe? Na, kinem tanánád, pég megirta mán az ujság es az internetes. Kiderűt, hogy a törvénkönyvbe, ami a munkáró szoll (mostan kérdezzed meg, minek kő a hárommiljó munkanékünni országába ijes törvénkömv, de mindegy, emmán csak pedagógija, vagy nem a lófija… demagógija, nna…), szóvall, hogyhát nem mindegy, hogyhát mikó mész szabaccságra, merpéldául ha januárba, akkó vagy tizezerrel kevesebbet kapol a zsebedbe, minha mongyuk juliusba. Ez állittólag a munkanapok számáva van összefüggésbe. Csakhogy amikó jól jársz evve a szabájja, abból öszvissz három hónap van az évbe, a többive mindég kevesebbet visze haza ha szabaccságra mész. Na, ilyenkó elönt éngem a nagymagyar széljárta, szikesillatu, tiszavizboritotta pedrettbajszu munkás büszkeség, hogyhát milyenjó, hogy igy gondoskodnak rollunk a mi áldott nagyságos uraimék, hogy taszajtanám mellybe az összeset a trágyásvelláva, s csak az a kár vélük, hogy annyuk picsája nem vót szecskavágó, mikó születtek. Na, de ne mennyünk ebbe bele, mert mútkor a tóvaj Parittyájék Lackógyereke is ugyjárt itt az alvégen, hogy belément egy illyen vitába. A sorompóná vót az, abba a kocsmába ahova jóérzéssü magyar ember sosejár, mer csak a késellésér érdemes odamenni, a sör meleg, a pálinka vizes. Na, szovall, hogy akkó igy monta, hogy igy belett csapva, ugy többet kértek a borér, hogy addigaddig, amig a pút mögüll a gazda belészalajtotta a gyomrába a böllérkést, ami disznót sose látott, mer nem is azért tartyák a Sorompósék a pult alatt. De mongyuk erről nem is kő beszéni, mer a Parittya gyerek azóta se ment haza elásásbó kifolyólag, a nádas tövibe, de én nem láttam, nem es tudok rólla, csak azér, mer a Sorompósék csak két uccáva odébban laknak mind a mi portánk van. Na, de etértem a tárgytó, szóvahát az, hogy ami naccságos urajimék, a tekintetes Kolor bánnal az éllen, a gyökerekhő nyútak vissza, hogy hát a magyar nagy szabaccságharcos nép, hát ebbe nem tévettek, mer hogy mindenki ugy fog harcóni a szabaccságga, hogy a három jó hónapra legyen kivéve, hogy mán mos leteszek száz csenggő forintot fogadásbó arra, hogy pédáull juliusba széles e hazába egy cégné se lesz dógozó egy darab se. Legallább es pappiron, mer okossan megén rákényszeritették a népet a csalásra, abba pedig mindég jó vót a magyar, tán még jobb es mind a lovaglásba vagy az ijjazásba. végüllis a hazát es lóér vagy mijér cseréték elejink. Lehet, nem is tuttak nyilazni, csak ugy e terjesztették. Na, hát ilyenek a mi országos nagy vezetőjink is: eterjesztik, hogy okosok, de kiderű mindég, hogy csak országos nagy tóvajok, de még ahhó se értenek rendessen. Most mán akkó aztat is úgy kő tervezni, hogy mikó mennyen a nép szabaccságra, hogy közbe jusson kenyérre es. Papirokka, naptárakka feszerekezve szerintem senki nem fog járni. Csalni fognak, mint aztat tekintetess urajiméktó eltanúták.
Na őrűtem akkó a mijelőbbi viszollátásnak, Janikájékat különn csókolom, a falovat még nem vettem meg, de ne mongyátok neki, mer sirnifog. Csókojja kenteket homlokon a szabaccság angyalja.
Vitáz Feketeházy Halidéy Lajos,
innet, a bali szigetek leköpött térképétül, ahon a kurta farku édeasannyáva enyeleg a szabaccságos politikus, na, annak a cimin lehet aválaszokka mekkeresni.
Na, ezek vótak korábban, a másholba
2013.03.08. 14:20 :: Sallerbá
Szólj hozzá!
Címkék: jogszabály szabadság munkaügy Bayer Zsolt
A bejegyzés trackback címe:
https://kapamellett.blog.hu/api/trackback/id/tr405123271
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.