Kevves Népnemzetes Nagyurajimék!

Azé tennap egy pillanatra rászorút a markom a vasvilla nyelire, mikó meghallottam a rádijóba, hogy mennyire egy tetü alakok vagyunk mink magyarok, hogy megpróbátunk spóróni a Tarzancickós adón, meg, hogyhát emijatt sajna meg kő emeni eztet a csekkadós meg banki dijat. Szóva, köszönnyük a rezsicsökkentést, amugy Balga Mihály, te, igazadva, a mi éccsanyánkat, mennyünk má a patvarba, a hülye fejünkke, hogy nem aggyuk oda magunktó mán a fizetésnaponn az összes pénzünket, hogyhát faszányos stadijont lehessen belőlle rittyenteni, hogy az fogja fő a világ szélinn az ólomlábu focisták messzezengő óbégatássát, vagy valami hasolló marhaságra ehazudni. Mer be ke lássam, szerintem tényvalóság, hogy magyar politikusbó egy igazmondó se nincsen. Lehetett vóna bizni ebbe a Fityisz nevü párba, persze, de kiderű, hogy valójába arra megy ki a játék, hogy nehogy véletlenű valaki egy nyamvatt fillért es meg tuggyon spóróni ebbe az országba, hogy nehogy véletlen valaki biztonságba érezze magát anyagilag, - már a haverokonn kivű.

S akkó ha szóllok, hogy halló, mosmá tessék elhaladni gyorsann a Holdba fő tisztet politikus barátajim, akkó még én vagyok a hüjje, hogyhát bőőőő ez itten nemzeti méllyenvallásos keresztényi cselkekedetbő, s a Kárpátmedence héccer megszentet főggyinek s elejinknek, a Horti mókusnak, meg a többi naccerü magyarnak az eképesztőjem mélly tiszteletébő és hihetetlenű erős összefogásbó, a kétharmad erejébő fakad ez az összes intézkedés. Ha nem teccik, lehet béállani a hazaárullók sorába, ahonn azok vannak most, akiknek nem teccik szinténn a rencer, a nyiltann lopva tolvajkodásos nagymesterkedés. Az csak a baj, hogy javarészt levitézlett politikusokbó áll azoknak a hangadóji csapattya es.

De hálistennek, nekünk az IMF nem diktáll, ugye, meg az Unijó, hogy gebeggynek meg ahon vannak, csak akkó meg aztat kell higgyem, hogy a maguk kedvére sanyargassák itten a népnemzetet a félkegyelmes urék.

De, asszem mostann rosszú idözitették a Balga nevü miniszterék a bejelentésst. Mer, most szokik le a fél ország a cigarettáró, hogy kiszurjon ezekke a trafiklovagokka, a dihánybáró urajiméákka, a nemzeti pártkassza bótokka.  Mer ez az egy, amitő fölhorgad a magyar, ha eveszik a cigarettáját.

Álmomba véreres szemű, ittas rambókat meghazuttolójann felpezsdűtt idegrencerü néptömegek nézték cigarettának a pulpitusson szórakozó naccságos urajimékat, de aztánn fölébrettem, mert kopogott  az ablakonn a Lackó bá a két házzal odébbró, hogyhát akkó meg ke csináni a Ladának a kaszniját, mer mijóta nem lehet olajat csempészni vélle, csak ottan rohatt a csűrbe, de most néki  dóga van véletlen egybejesés folytánn az ukránokná, ahonn óccsó cigaretta csempésszés szempontyábó van jelenésse a keresztfijájékná, s akkó, hogyhát segiccsek megjavitni a kocsit.

Elég koránn vót, de végű a valagbarugás lehetőségének napfénnye gyorsan leóvasztotta a szemhéjjamat minduntalan a jótékony setéccségbe lehuzni kivánó  népnemzeti mézesmázot, s azza már szalattam es a heggesztőjér a félszerbe.

Na, ággya kelmeteket a feketegazdaság, hónap csempészem fő Pesre a gyereknek a falovacskát, maj ha lehet, nézzenek férre.

Üvözlette:

Báró Alsó- és Felsőillegalitássy vitézlő Lajos

Ahonn elnéze barra a patakná, ottann addig gyalogósz, amig el nem éred az igazmondó politikus házát, na onnan irjá maj választ…